A Karibi-térség (más néven Karib-szigetek vagy Karibi-szigetek) észak-, illetve közép-amerikai szigetcsoport. Három fő részre osztható:
Nagy-Antillák:
Kis-Antillá k:
Kulturális okokból sokszor a tágabb értelemben vett Karib-térséghez sorolják a következő közép-amerikai és dél-amerikaiországokat is:
Kuba
Kuba az Antillák legnagyobb szigete. A fő szigetet, - melynek területe akkora, mint Florida kétharmada tekervényes szigetvilág övezi, körülbelül 4500 korallszigettel, úgynevezett "Cayo"-val. Ezek közül a legnagyobb "Isla de la Juventud" az Ifjúság szigete. Kuba változatos felszine 110.992 km2-en terül el. A karibi ország a Mexikói-öböl bejáratánál fekszik 140 km-re a Bahamáktól, 146 km-re Jamaikától, 180km-re Floridától és 210 km-re Cancuntól. Kubának 11,2 millió lakosa van, 75%-uk városi környezetben él. Az átlagos népsűrűség 100,3 lakos/ km2. A legsűrűbben lakott részek Havanna (2,1 millió lakos), Santiago de Cuba (1,023,000 lakos) és Holguin (1,021,000 lakos). Az ország hivatalos nyelve a spanyol, azonban a turizmusban dolgozók többsége beszél angolul is.
A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridátóldélkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban. A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére,1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét. Az ország lakossága 303 000 fő, melynek 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású.A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai.Részben a fehér gyarmatosítók hurcolták be őket a szigetre,részben maguktól szöktek ide az Usából,amikor a szigeteken már beszüntették a rabszolgatartást.A fehér lakosság a brit gyarmatosítók leszármazottaiból áll.A fennmaradó 10% nagy része mulatt,fekete-fehér keverék.
A Hispaniola-sziget keleti részén fekvő ország Közép-Amerikában. Az ország középső részén húzódik az egész karibi térség legmagasabb csúcsát hordozó Központi-kordillera. A központi vonulattól északra és délre síksággal elválasztott alacsonyabb hegységek húzódnak. Legmagasabb pontja: Pico Duarte, 3175 méter. Az ország népessége 8 833 634 fő, melynek 66%-a városokban él. A népességnövekedés 1,36%-os, az írástudatlanság 15,3%-os. A lakosság 73%-a mulatt, 16%-a fehér, 10%-a fekete, és 1%-a taíno, arawak indián.
A szigetcsoport összesen 3 szigetből áll: Grand Cayman, Little Cayman és Cayman Brac. Grand Cayman körülbelül 300 km-re fekszik délre Kubától illetve kb. 315 km-re északnyugatra Jamaicától. A szigetek teljes alapterülete kb. 262 km², amelyből a legnagyobb részt a Nagy-Kajmán-sziget (Grand Cayman) a maga 197 km²-ével teszi ki. A keleten fekvő Cayman Barc 36 km², Kis-Kajmán-sziget 26 km² területű. Grand Caymantól a Kis-Kajmán-sziget kb. 110 km-re keletre fekszik, tőle 8 km-re keletre van a Cayman Brac sziget. A körülbelül 42 000 fős lakosság 90 %-a a legnagyobb szigeten, Grand Caymanon él. A lakosság 19%-a 15 évnél fiatalabb és csupán körülbelül 5%-a idősebb 65 évnél. Mivel a szigetnek nem volt őslakossága, a mai lakosság teljes egésze az egykori telepesek leszármazottja, vagy betelepült. Az évszázadok alatt egy igen kevert lakosság alakult ki, amely azonban példás harmóniában él együtt. A legelső telepesek nagyrészt Skóciából érkeztek a szigetekre, a később idetelepült fehér lakosság nagy része Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból, a fekete lakosság pedig jórészt Jamaicából települt át.
A közép-amerikai Hispaniola sziget nyugati részén fekvő, egyharmad magyarországnyi állam 1804-ben nyerte el függetlenségét. A Kolumbusz Kristóf által felfedezett szigeten található egykori francia gyarmat régebben "Saint Dominique" néven volt ismert. A Haiti országnév jelentése: "hegyekkel borított". Felszínének nagyrésze eredetileg erdőkkel befedett hegyvidék volt, a hegyek között termékeny medencékkel. A gyorsan növekvő népesség azonban oly mértékben vette igénybe a termőterületet, hogy annak felszíne napjainkra elkarsztosodott. A függetlenség elnyerése óta az egymást folyamatosan követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így ma Közép-Amerika legszegényebb országa. A mezőgazdaság fő terménye és a legfontosabb exportcikk a kávé. Az ország középső részén hegyek és dombságok, illetve hegyközi síkságok találhatóak. A partvidéket termékeny síkságok övezik. Legmagasabb pontja: Chaine de la Selle, 2764 méter. Legalább 95%-a a lakosságnak fekete(afrikai származású). A valamivel világosabb bőrű mulattok a fehérekkel együtt teszik ki,a maradék 5%-ot. A mulattok,az afrikaiaik és európaiak keverékei,külsőleg a negrid jelleg a domináns,megjelenésükben. A fehérek(európaiak),mind a francia gyarmatosítók utódai,illetve bevándorlók. Arányuk egyre csökken,már csak 0.6°%-a lakosságnak fehér.
Jamaica a karib-tengeri Nagy-Antillák szigetcsoport részét képező szigetállam. Szárazföldi szomszédja nincs, északrólKuba, északnyugatról a Kajmán-szigetek, keletről Haitiszomszédos vele. Jamaica a karibi térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek például: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja - „sok nemzetből egy” – meglehetősen sokszínű. Népessége afrikaiakból, spanyolokból, indiaiakból, angolokból, kínaiakból, közel-keletiekből áll. A jamaicaiak 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak: 80% néger, 3% kínai, 3% indiai, 5% mesztic, 5% mulatt, 3% fehér, 1% indián. Jamaica számtalan zenei stílus őshazája: reggae, ska, mento, rocksteady, dub, dancehall és ragga. Az amerikai hip-hop zene is jamaicai közvetítéssel alakúlt ki, mégpedig a New Yorkba bevándorló jamaicaiak révén akik kezdetben reggae és dub zenékre mesélték történeteiket, az amerikai közönség hatására zenéjükbe disco, rock és funkyelemek kerültek be . A Londonba vándolró jamaicaiaknak pedig drum and bass stílust köszönhetjük. A legismertebb jamaicai Bob Marley akit a reggae Elvisének tartanak, halálának évfordulóját nemzeti megemlékezési napnak nyilvánították a szigetországban. A mai jamaicai zene talán leghíresebb alakja Sean Paul aki a szigetlakók "érthetetlen" angolján osztja a dancehallos, hip-hopos muzsikáját.
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
